Kórházakat vont végrehajtás alá a NAV, a jászberényi számlájáról 57 millió forintot vett le. A Népszava két budapesti kórházat – a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézetet, valamint a Károlyi Sándort – is talált a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában - számolt be a lap. Hétfő délután cikkünkre a NAV Sajtóosztálya küldött cáfolatot, miszerint a jászberényi intézmény számláján inkasszót hajtott végre. Közben viszont a másik két intézménnyel kapcsolatos végrehajtási eljárás tényét nem cáfolta a hivatal.
Pár hónapon belül újabb kiszervezés valósulhat meg a magyar közfinanszírozott egészségügyben. A kórházakban működő és számtalan alapvető funkciót ellátó intézeti patikák kerülhetnek egy kézbe és a hamarosan létrejövő projekttársaság valódi magánmonopóliumként működhet egy 350 milliárd forintos piacon. Szakértőkkel folytatott beszélgetéseink alapján bemutatjuk az átalakítás buktatóit.
Már elérhetőek a születéskor várható élettartam előzetes 2023-as adatai az Európai Unió tagállamaira vonatkozóan. Az Eurostat most közzétett előzetes adatai szerint az EU-ban a születéskor várható élettartam 81,5 év volt, ami 2022-hez képest 0,9 évvel, a 2019-es, pandémiát megelőző szinthez képest pedig 0,2 évvel magasabb. Magyarországon tavaly a várható élettartam 76,9 év volt, ami 0,9 éves javulásnak felel meg 2022-höz képest.
Ha a betegnek fáj a hasa, időpontot foglal egy orvoshoz. Beüti a TB kártya számát és a rendszer kilistázza azokat a helyeket, ahol a lakóhelye környékén elég hamar ellátást kaphat. Most egy állami intézményt választ, jóhírű ott az orvos. A múltkor a fülfájásával egy magánszolgáltatónál volt. Akkor is a TB kártyáját használta, azon van rajta a kiegészítő biztositás száma is. A TB kártyája pont olyan, mint a megye bérlete. Ahol érvényes, ott azzal jár. Ez a modell ma Magyarországon utópia, de ennek egyáltalán nem kellene igy lennie. Ehhez csak két lépésre van szükség: a kiegészítő magán egészségügyi biztositások bevezetésére és a magánszolgáltatók TB finanszírozására. A jogszabályok ezekre lehetőséget is kínálnak. A költségvetési források krónikus hiánya miatt már nincs is más esély a normális egészségügyi ellátásra.
Az egészségügyi rendszer több problémával küzd: egyszerre kell csökkenteni a várólistákat, nagyobb betegforgalmat bonyolítani, miközben másfélszer annyiba kerülnek a dolgok a magas infláció miatt - mondja Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a VG-nek. Szerinte betegbiztonsági szempontból éppen a kicsi kórházak a legrosszabbak, ugyanis minél nagyobb esetszámmal dolgozik egy intézmény, annál kisebb a szövődményszám. Emiatt centralizációra van szükség.
Az orvosok és szakdolgozók munkahelyi jelenlétét mostantól váratlanul is ellenőrizhetik - szivárgott ki ezen a héten a Válasz Online portálon az információ, amit szombat este az RTL Híradónak megerősített a Belügyminisztérium. Elsősorban a munkafolyamatokat vizsgálják majd, a betegeket nem igazoltatják, de jelenlétüket „vizuálisan ellenőrzik”.
A kórházak adósságrendezésére 63,4 milliárd forint pluszforrást biztosít a kormány - közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön, mindezt azok után, hogy pár nappal ezelőtt ez az információ kiszivárgott, valamint a kormány döntése megjelent a szerda esti Magyar Közlönyben.
Lényegében megszületett a kormányzati döntés arról, hogy hamarosan két részletben adósságkonszolidációs forráshoz jutnak az állami kórházak.
Már minden második magyar vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben. Legfőképpen az ellátás minősége, a kényelem és a rövidebb várakozási idő miatt választják a magánellátást a legtöbben, még akkor is, ha mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk ezért cserébe – derült ki az NN Biztosító kutatásából.
Arra utalt az egészségügyi államtitkár egy minapi konferencián, hogy átalakulnak a kórházak funkcióikban, és számos ellátási helyen csökkenteni kell a kapacitásokat. Takács Péter azt is elárulta a Szabad Európa összefoglalója alapján, hogy szerinte a kamarai lobbi miatt törölték el a kötelező üzemorvosi vizsgálatot; élesen kritizálta az informatikai fejlesztéseket, és módosítana a most teljesen egységes orvosi bértáblán is. Azt is rögzítette, hogy továbbra is azt szeretné: háziorvosok lássák el az ügyeletet még akkor is, ha az átlagéletkoruk hatvan év körül van.
Magyarországon évek óta folyik a vita a közfinanszírozott és magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások átjárhatóságáról, szétválaszthatóságáról. Vitázunk erről egy olyan országban, melynek egészségügyi rendszere az egészségügyi kiadások közel harmadát közvetlenül az érintett, anyagilag szorult helyzetbe került betegektől gyűjti be, családok sorát taszítva katasztrofális kiadásokba. Félünk a magánforrások torzító hatásától, ugyanakkor évtizedek óta szó nélkül toleráljuk a közfinanszírozott rendszer torzulásait. Egy dicsőséges pályaszakaszt megélt magyar egészségfinanszírozási rendszer lassan negyed évszázada vár egy gazdálkodó működést ösztönző szisztéma létrehozására, hisz ebben a rendszerben nem maga az orvos-beteg találkozás a kritikus költségtényező, hanem ezen találkozásra ráépülő vizsgálatok, műtétek, élethosszig alkalmazott gyógyszerelések sora. Ha eredményes kontrollt tudunk gyakorolni ezen találkozók felett, irreleváns a találkozó helyszíne, annak magán- vagy közfinanszírozott volta. Ha nem tudunk olyan rendszert létrehozni, mely egy-egy orvos-beteg találkozásra ráépülő költségek értékelésére képes, akkor menetelünk rendíthetetlenül tovább az egyre nehezebben átlátható szabályozás rengetegébe.
Az alulfinanszírozottság, a széttagoltság, a relatív orvos- és a valós szakdolgozóhiány az elsődleges okai a magyar egészségügy legfőbb problémáinak, így például a nagymértékű eladósodásnak vagy egyes kórházi osztályok, részlegek kényszerű szüneteltetésének. Ez derül ki azokból a véleményekből, amiket a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, illetve a Magyar Orvosi Kamara főtitkára mondott a Portfolio megkeresésére a közelmúlt történései kapcsán. Ficzere Andrea és Svéd Tamás is jelezte: az érdekképviseletek nemcsak a finanszírozás megújítását, de a kórházi rendszer átalakítását is halaszthatatlannak ítélik.
Fontos kulcsszóval lettek gazdagabbak az egészségügyben érdekelt szereplők: szektorsemleges finanszírozás. A magánszektor játékosai, az orvosok, illetve a betegek azonban a részleteket, a szándékot nem ismerik. Mind azt találgatják, mit fog jelenteni számukra a gyakorlatban a szektorsemleges finanszírozás alkalmazása. Erre készül ugyanis a kormány az egészségügyi államtitkár javaslata alapján. Egészségügyi szakértőkkel azt jártuk körül, hogy ha valóban ebbe az irányba is tesz lépéseket a kormány, akkor az mivel járhat a rendszerben résztvevők számára.
A magánegészségügy erőteljes növekedése a humánerőforrás elszívás miatt hozzájárul a közösségi egészségügy működési zavaraihoz. Ez is igazolja azt, hogy hibás és nem működő az a kormányzati szándék, amelyik két párhuzamos egészségügyet felépítve mereven el akarja választani a köz- és magánszférát. Nincs két egészségügyre való orvosunk, szakdolgozónk. A magánegészségügyben nagyfontosságú szakterületek (onkológia, traumatológia, intenzív terápia stb.) gyakorlatilag teljesen hiányoznak, és egy minden problémát országos lefedettséggel megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég tömeges és gazdag az elit. Ezért csak a köz és magán szabályozott együttműködése hozhat előrelépést, de a valós megoldáshoz nemcsak a szolgáltatók, de a köz- és magánforrások együttműködésére is szükség van.
Már a magánegészségügyben is elérhetőek olyan komplex beavatkozások, amelyek a betegek gyorsabb gyógyulását teszik lehetővé, ezek közül az egyik ilyen a még viszonylag új beavatkozási formának tekinthető endoszkópos gerincsebészeti technika. Az új módszer meghonosítójával, Czigléczki Gáborral beszélgettünk ennek apropóján, a gerinc- és idegsebészeti eljárások specialistája a Portfolio-nak adott interjújában kitért arra, hogy miért vált ki az állami rendszerből, miért nem próbálta ki magát külföldön, és színre lépésével mi is a célja. Állítja: a gerincbetegség népbetegség, közben viszont a betegek nem tudják, merre induljanak el ilyen típusú fájdalom esetén,
A kormány a kórházi gyógyszerellátást 2025 januárjától egy különleges jogokkal felruházott, úgynevezett projekttársaságra bízná.
Több százezer autós állhat sorba a helyekért.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nem nő a diplomás fiatalok aránya.
17,2 milliárd forinttal lehetett felkerülni a listára.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
